Úgy indult, hogy az elsőn kérték a lányok, hogy legyen, mert ők jönnének és legyen teás doboz a téma. Elkészült a mintadarab, meghirdettem, majd napokig 1 fő volt az összes jelentkezők létszáma! Hú, jól meg is ijedtem, panaszkodtam is Gabi barátnőmnek, aztán valami történt, mert úgy alakult, hogy két csapat is összejött:) Szóval most csütörtökön és pénteken is lesz WS, amit nagyon várok, remélem ügyesek leszünk:)
Az egész egyébként szokás szerint storyhoz köthető, ugyanis: épp dolgozgatom, amikor szól a Nagy, hogy a Picike lila filctollal neki esett a frissen lakkozott asztallapnak... Meg se néztem, -maradj nyugodt! mondogattam és festegettem tovább. Erre a Nagy rákezd, hogy ő ide menne-meg oda, meg ide-meg oda, meg ide-meg oda, én meg még az elején lezártam a vitát egy kedves kis üvöltéssel. Na, ez sem használt, ugyanis folytatta a nyaggatásom. A következő pillanatban Picike magára rántja a kis szekrényt (szerencsére semmi baja nem lett), rejta a teli doboz lakkal, ami a földre érve szét folyt, rá a szép szőnyegre. A Lakk is kiborult, meg Anya is.... Nem írnám tovább, inkább csak képzeljétek el egy olaszos vérmérsékletű, erősen kimerült anya reakcióját... és azt szorozzátok meg kettővel! A legnagyobb bünti az volt, hogy nem volt esti mese, amit utána nagyon hiányoltak, de én meg az elpusztult agysejtjeimet hiányoltam, de nagyon...
Szóval, mint általában, pezseg nálunk az élet és azt hiszem ez egy darabig még így is lesz...
Na, majd jön a beszámoló, addig is, itt van, ami készül majd:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése