2015. január 14., szerda

Tortatál stencillel

Szeretném Nektek bemutatni, hogy hogyan készült a stencilezett tortatálam, mert bár tudom, hogy a szakavatott szemek ezt azonnal látják, azért remélem, hogy egy páran örültök majd ennek a bejegyzésnek!

Amióta megjelent a piacon a Pentart legújabb terméke, a Dekor Soft Paint festék, azóta szerettem volna kipróbálni! Arra voltam kíváncsi, hogy miben más ez a termék, mint egy hagyományos akrill festék és hogy könnyebb-e vele dolgozni vagy épp fordítva.

Novemberben nyertem egy lehetőséget az Asztalom műhelyébe, Erikához (http://azasztalom.blogspot.hu/), ahol már kipróbálhattam az ASCP együtt (bővebb: http://nemiskacat.hu/) és sok okos, hasznos dolgot tanulhattam meg erről a két festékről! Először is, arra voltam kíváncsi, hogy a Bútorfestők miért is használják ezeket előszeretettel, szemben a hagyományos, Festék Boltokban kapható festékekkel, amelyek olcsóbbak és könnyebben hozzáférhetőek, mint pl.: az ASCP. Az Asztalom csodálatos és lélekmelegítő műhelyében aztán nem csak megtudtam, de éreztem és értettem is a különbséget... A festék kicsit sűrűbb, így a Dekor Soft Paint is, ami nekem különösen szimpatikus, mert bár jobban rá kell nyomni az ecsetet, de valahogy az érzet, az más, jobb:) 

Erikánál egy órási dobozt díszítettem, ott alulra került a fekete Pentart festék és arra rá a piros ASCP. Aztán jött a varázslat, a csiszolás... Alapvetően nem vagyok egy lassan csiszoló típus, még enni is gyorsan szoktam, de ezt lassan, érzéssel kell csinálni... Ha erősen csiszolunk, akkor sajnos nem a alsó festék színe fog vissza köszönni, hanem maga az alap, azt meg nem szeretnénk, így finom csiszoló kell és szép finom, lassú mozdulatok. (Itt emelném a kalapom a Hobbi Bútorfestők előtt, akik óriás szekrényeket képesek így festeni és csiszolni). A csiszolás után jött nálam a stencil, ami az ASCP-vel szebb lett, mint előtte bármikor, ugyanis sűrűbb az állaga, így nem folyik! Aztán waxoltunk, életemben először... Hát, ez sem egy gyors menet, de olyan bársonyos, lágy fényű eredménye lesz, hogy mindenképp megéri! Az Asztalom műhelyéből akkor vigyorral távoztam, hogy a 2 órás vonatúton valószínűleg egy páran aggódtak, hogy mikor perdülök táncra, de az az igazság, hogy olyan jó volt ott lenni, mint pl. nyáron a Balatonon... vagy még jobb... Aztán az is eszembe jutott, hogy ha az én WS-ről is csak fele így távoznak a résztvevők, akkor már megérte megszületnem! Köszönöm Erika!!!

A tortatál

Néhány hónapja vettem a kosarbolt.hu-n ezt a tortatálat, mert mivel imádom a sütiket, kellett vmi dizájnos tálalás, de egész egyszerűen nem tudtam, hogy mit is kezdjek vele... Vártam, félre raktam, majd befogtam "adventi koszorúnak", míg végül neki estem.
 
Először lekentem Dekor Soft Paint burgundi vörössel (csodás szín), majd száradás után erre jött a fehér. Várni kell, hogy rendesen megszáradjon, különben rózsaszín lesz, nekem elhihetitek:) Aztán jön a csiszolás. Nekem nem volt itthon csiszolópapír, így egy régi körömreszelőt használtam hozzá. Kb. fél órát csiszoltam, hogy ott legyen kopott, ahol én szeretném, közben kijött, hogy mitől is más ez a festék. Kicsit olyan, mint a kréta festék, ahogy csiszolod, úgy szinte reszeled le a kréta réteget és így hozod elő az alsó színt. Szerintem ezt a hatást akrill festékkel nem biztos, hogy ilyen szépen el lehet érni, de nem vagyok szakértő, szóval  cáfoljatok nyugodtan, szeretek tanulni. 
A stencil az én esetemben nem volt kétséges, főleg, hogy csipke mániás vagyok, így ezt a csodás csipke mintát választottam rá (Stamperia). A Dekor Soft Paint is boldoggá tett a sűrűségével, mert igazán szép lett a stencil, legalábbis hozzám képest... A rögzítő spray szerintem fontos, mert bár nem olcsó, szebb lesz a munkánk tőle, ha nem mozdul el a stencil. Aztán várunk megint a waxolás vagy lakkozás előtt, hogy rendesen megszáradjon a felület. Különben rózsaszín lesz, nekem elhihetitek... :) Ezeknél a festékeknél fontos, hogy "lezárjuk" valamivel, ugyanis a poros felületet, ha elekezdenéd pl. nedves ronggyal áttörölgetni, lejönne a festék... Így kell valamelyik, nálam most a wax megy! Egy régi pizsama darabjaival először területenként felvittem a waxot, majd elkezdtem egy tiszta ronggyal "beletörölgetni" és az egésznek így lett egy csodás pici csillogása, bársonyos felülete!
Nos, ilyen lett és hogy őszinte legyek imádom! Inkább dísz lesz, mint funkcionális tárgy, mert a sütiket az Ikeás kupolásban tartom, ami most számomra a mennyország kulcsa (abban vannak a sütik:), de a konyha az biztos, hogy még szebb lett tőle!
És végül a festékről... Nekem nagyon megtetszett, jó volt "játszani" vele, így beszerzek még néhány színt és lassan jöhetnek a kisbútorok, meg a nagyok, meg a .... Meg aztán, remélem, hogy egyszer majd meglesz az én Kedves Pöttyösöm és majd ott, mi, sokat és sokszor alkothatunk közösen egy jó kávé mellett...

Ilyen lett, lépésről-lépésre:



És ez történt az Asztalom műhelyében:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése