A Gold Hair lépcső titka

A Gold hair lépcső titka

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű, szőke, fodrász hercegkisasszony, aki felkereste a Kedves Pöttyös festő boszit és megbízta azzal, hogy leendő szépség szalonját varázsolja vintage stílusú, lelket is szépítő csoda kastéllyá.

A kis boszi bátortalan volt, nem tudta, hogy mire lehet képes, de a fodrász hercegkisasszony addig-addig „cseszegette”, míg végül ecsetet ragadott és ketten neki vágtak a kalandnak, hogy a végére a környéken egyedülálló szalon születhessen. Készült ide egy csoda lépcső, amilyet nem látott míg a Világ és amire a kis boszi a legbüszkébb eddigi alkotómunkássága során, hisz sosem gondolta volna, hogy egyszer ismeretlen varázsszerekkel megküzdve,  képes lesz létre hozni egy szemet gyönyörködtető különlegességet.

A mesénkben Kati a fodrász, aki megkért, hogy segítsek neki bútorokat festeni, átalakítani, mert beleszeretett a Kedves Pöttyös Kézműves Kávézó hangulatába, ami az én kis világomat tükrözi, én pedig Ágica vagyok a Kedves Pöttyös festő boszi.

Számomra nagyon fontos az újrahasznosítás, ezért örültem a felkérésnek, hogy régi bútorokat varázsoljunk újjá, bár ebben az esetben a lépcső vadi új volt, külön ide készítették. Ezért sem akartam hozzányúlni, mert annyira szép volt natúran is, hogy egyszerűen féltem ecsettel hozzáérni! Már mindenkit megkértem, hogy győzzük meg Katit, hogy ne fessük, de nem lehetett meggyőzni! Egy borús hétfői napon kezdtük lekenni Bondex fehér festékkel, ami nagyon sűrű volt, nehéz volt vele dolgozni, lassan haladtunk. Közben én elkezdtem kísérletezni a waxával, hisz egyáltalán nem ismertem ezt a terméket, nem is tudtam hogy fogjak neki és mérges is voltam, hogy majd én rontom el ezt a szép asztalos munkát. Aztán két nap múlva megjelentem és neki estem a Bondex arany waxával és a Pentart antik- és sima arany pasztájával, mert az előbbi túl sötét volt, az utóbbiak pedig adtak egy kis játékosságot a fa erezetébe mélyedő színeknek. A sűrű paszták felviteléhez nagyfejű szivacsecsetet használtam, amivel csak húzogattam a lépcső erezetébe az anyagot, arra figyelve, hogy ne nyomjam el teljesen a fehér színt. Miközben én játszottam a színekkel és anyagokkal, Kati már a szalvétákat és stencileket nézegette, hogy a lépcső legyen még inkább különleges, egyedi! Én természetesen legalább százszor nemet mondtam a feladatra, de egyszer csak azon kaptam magam, hogy fekszem a lépcsőn és dekupázsolok, stencilezek. A szalvétákat tudtam folytatólagosan tenni, Pentart dekuragasztót használva, a stencilezéshez pedig stencil ecsetet, erősebb, műanyag stencilt és antik arany pasztát használtam. Emiatt nagyon izgultam, mert ez a leggyengébb számom a porondon, de szerencsére ezzel a pasztával még nem hibáztam, mert jó sűrű!

A mai napig nem tudom, hogy hogy tudott rávenni erre a feladatra, de azt hiszem ez az a munkám, amire a legbüszkébb vagyok, hisz nem csak az eredmény lett lenyűgöző, de önmagamat is sikerül legyőzni festés közben. A végén a fodrász lányok (kiegészülve Mónikával) több rétegben lakkozták és Kati az általam üresen hagyott fokokat mégis inkább ledekupázsolta, stencilezte, így a munka 3 elvetemült nő közös munkájának eredménye lett!

Bevallom, úgy simán, natúr színben is szép volt. lakkozhattuk volna és még akkor is szép! De így, hogy minden bátorságunkat összeszedve lefestettük, egy nagyon különleges, egyedi és mesébe illő lépcsőt varázsoltunk egy vintage stílusú szépségszalonba!

3 hónapja csodálják a vendégek, de használatnak még nyoma sincs.

Az akkoriban utat törő Bondex termékek nálunk csillagos ötösre vizsgáztak, a pentárt pasztái pedig ismét bebizonyították, hogy mennyire feldobják az unalmas színeket. Büszke vagyok erre a munkámra, sokat fejlődtem általa.