Helló 2019!

Eddig minden évben írtam év tervező posztot és mivel eddig a leírt szavaknak volt ereje/eredménye, ezért az idén is billentyűzetet ragadtam, hogy leírjam, melyek azok a lépések, amelyeket szeretnék meglépni.
Január 1-jén már leültem, kezembe vettem az éves tervezős naplómat és teleírtam azokkal a lépésekkel, amelyeket szeretnék meglépni 2019-ben. A napló nagyon hasznos, igazán vállalkozó barát, tele van segítő ötletekkel, hogy kicsit tudatosabb legyek. Ez már csak azért is jó, mert 3 év vállalkozósdi után talán ideje lenne már elhinnem, hogy a saját magam főnöke lettem és két olyan vállalkozást irányítok és tartok fenn, amely hatással van mások életére. Amióta ebbe a helyzetbe "kényszerültem", inkább alkotóként tevékenykedtem, de a Kedves Pöttyös és az AgnesSdesign fejlődését is az szolgálja, ha elkezdek végre tudatosan tervezni, fejlődni és nagyobb lépéseket megtenni. Az idén ráadásul elég nagy lépéseket tervezek meglépni, ezért is lenne fontos a tudatosság, pontos tervezés. Óriási lendülettel kezdtem meg az évet, napokig nem aludtam, mert annyira fel voltam pörögve, csak úgy cikáztak a fejemben a gondolatok, azonban, ahogy számítottam rá, a nagy lendület kimerültséget hozott magával és jelenleg azon dolgozom, hogy minden napot túl éljek...
Fizikailag és lelkileg is ki vagyok merülve, gyakorlatilag csak létezem a testemben... Nem tudom, hogy én hogy vagyok összerakva, de nekem szükségem van arra, hogy minden évszakban adjak magamnak vagy két hetet arra, hogy vánszorogjak vagy is inkább nem is nagyon van más választásom... Egyszerűen a testem úgy dönt, hogy iszonyat fáradt, ami hoz magával egy lelki kimerültséget is, az utóbbit néha ok nélkül. Jelenleg is a romjaimat kapargatom, pedig tényleg nincs okom panaszkodni, de októbertől olyan hajtásban voltam, ami most jön ki rajtam és húz lefelé...
Tavaly meg kellett csinálnom egy OKJ-s képzést, amit pár éve nevetve elvégzek, azonban most párosult mellé két vállalkozás, két gyerek, egy jogsi szerzési folyamat és a nagy karácsonyi hajtás, meg a törekvés, hogy az évet plusszal kell zárnom. A Pötyi 3. szülinapja után nagyon összeomlottam és nem láttam a kiutat egy sikeres vállalkozás felé, de akkor a Mompreneurs tagjai felkaroltak, telepakoltak ötletekkel és egyszer csak olyan lendületbe kerültem, mint még soha. December 20-ig folyamatosan pörgés volt, gyakorlatilag 7/7 napon keresztül, így 24-én ismét hulla voltam a fa alatt... Azonban az ötletek kattogtak a fejemben, így most jutottam el a valódi kimerültség szintjére, de szerencsére azt már megtanultam, hogy ez az állapot átmeneti, csak pár nap pihenésre van szükségem és utána ismét felhúzom magam a nem létező foncsikomnál fogva és újra lendületbe kerülök....

Mint minden évben, így az idén is megfogadtam, hogy leadom a plusz kilóim, de egyenlőre a leadott 3 is visszajött:) Minden évben megfogadom, hogy többet fogok sportolni, de persze nagyon jól tudom, hogy az idén sem leszek Spartan bajnok, mert én nem szeretek sportolni, viszont abba benne vagyok, hogy többet jár majd a táncos lábam, mert azért egy jó tombolás hangos zenére még mindig igen felszabadító tud lenni:)
Megfogadom, hogy jobb anya leszek, gondosabb háziasszony, sütök-főzök, mint a kis angyal, meg persze a ház is patyolat, de aztán persze rájövök, hogy ez a story akkor működik a a legsikeresebben, ha alapvetően szingli lennék, mert gyerekek és férj mellett, meg persze munka mellett, ez egy lehetetlen küldetés, így az idén is megpróbálok mindenben fejlődni és jobbnak lenni, aztán meg reméljük a legjobbakat.
Azonban az idei terv, hogy minden hónapban lesz egy péntek este, amit a barátnőimmel töltök, egy szombat vagy vasárnap, amikor a gyerekekkel csinálunk progit és egy, amikor csak kettesben és egy hétvége, amikor nem megyünk sehová. Mi eddig is sokat mentünk, de az idén megpróbálom ezt tudatosabban szervezni.
Nagyon szeretnék az idén is eljutni külföldre, mert tavaly több helyre is eljutottunk, ami óriási élmény volt, amíg élek nem felejtem. Nem töltöttünk sehol napokat, inkább kirándulások voltak,de az, hogy a szülinapos hétvégémen a barátnőmékkel elmentünk Krakkóba Szlovákián át, ahol megkaptam a másik barátnőmmel közös utunkat Belgiumban (I love Brugge, forever), de közben még Horvátországba és Szlovéniába is eljutottunk a gyerekekkel, az egy akkora ajándék, hogy azt elmondani nem lehet. Nem lehetek elég hálás azért a sok jóért, ami 2018-ban történt, hisz melós volt, de mégis tele volt csodás élményekkel, pillanatokkal és ezek az utazások minden pillanatban bennem vannak és mosolyt csalnak az arcomra.
A soha ne mond, hogy soha, csodásan kiröhögött tavaly, amikor elkezdtem a jogsit, hisz én voltam az, aki váltig állította, hogy soha nem fog autót vezetni, de a szükség nagy úr, így mégiscsak beiratkoztam az autós suliba:) Az az egész, hogy én egy autót irányítok, annyira lehetetlennek tűnik, hogy az már nevetséges, erre holnap ismét megyek és parkolni tanulok... Szóval, ha minden jól megy, tavasztól retteghetünk mindannyian, mert addigra talán lesz jogsim is, de persze a rutinhoz még idő kell...

A vállalkozásomban óriási lépéseket tervezek, szinte leírni sem merem...
Ha innen kilépetem, az első dolgom az lesz, hogy kiteregetek, de a történet szempontjából nyilván a második az érdekesebb, vagyis az, hogy kérvényezni fogom a Kedves Pöttyös Kézműves Kávézó nevének levédetését. Nem csinálok titkot abból, hogy frenchsize rendszert szeretnék létrehozni, ami baromira elrugaszkodott ötletnek tűnhet az én szintemen, de annyira hiszek ennek a sikerében, hogy nem hagy nyugodni a gondolat. Nem nyugszom, amíg meg nem valósítottam, ezt azonban csak tudatos szervezéssel és szakmai segítséggel tudom csak megoldani, egyedül nem fog menni. Ebben az évben ennek a lépéseit szeretném előkészíteni, megtervezni, felkészülni rá, hisz ez egy olyan óriási feladat, ami mind lelkileg, mind fizikailag, mind anyagilag meg fog terhelni és hát egyik fronton sem állok túl erősen... Azonban ez a cél annyira erősen mozog bennem, hogy mindent megfogok tenni, hogy megvalósuljon!

Terveim 2019-re:

- Első lépésként tehát levédetem a nevünket, ami egy hosszú folyamat, de elengedhetetlen a hálózat kiépítéséhez.

- Aztán felveszem a kapcsolatot olyan emberekkel, akik fr rendszert hoztak létre vagy léptek be és leszűröm a tapasztalataikból azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tennem.
Felveszem a kapcsolatot a Fr Szövetséggel is, remélem tudunk majd együttműködni.

- A fr rendszer kiépítése egyébként nem anyagi okok miatt lett olyan fontos, ez csak másodlagos dolog. Azt szeretném, ha egyre többen és több helyen átélhetnék azokat a dolgokat, amiket a mi vendégeink szoktak, amikor nálunk vannak. Szeretnek ott lenni, megpihenni, rácsodálkozni mindenre, együtt lenni és értékek között időt eltölteni. A Pötyi nem csak a vendégeket tölti fel, de segítheti a magyar kézműveseket is az érvényesülésben, abban, hogy ne csak hobby legyen, amit a két kezükkel és a szívükkel megalkotnak, ezért ezzel a vállalkozással a legfőbb célom, hogy minőségi, magyar kézműves termékek töltsék meg a polcokat, a kínai tucatok helyett:) Remélem sikerül és alkothatok valami olyat, ami a fejlődést segítheti elő, ez a legfontosabb nekem!

- Szükségem lenne egy szép honlapra is, de ennek még nincsenek meg az anyagi feltételei, azonban reméljük összejön az idén és lesz egy csilli-villi Pötyi honlap, ami még több kedves vendéget fog majd a kávézónkba csábítgatni.

- Az évet még egy nagy tervvel kezdtem meg, aminek az első lépéseit már meg is tettem. Át szeretném alakítani a műhelyemet és pultunkat. Ami ebben a különleges számomra, hogy nem szedett-vedett, innen-onnan kapott/szerzett bútorokból szeretném összehozni, hanem egy általam megtervezett kerülne a régiek helyére, ami már egy magasabb szintet képviselhetne, valami személyre szabottat, amire jó ránézni és még praktikus is. Sok álmatlan éjszakám volt benne, de ha minden igaz, a héten megkapom az árajánlatot és ha nem lesz egy Lőri vagyon, akkor február végére talán el is készül és akkor én nagyon boldog leszek:) Ez egy nagy lépés nekem, hisz ez már azt jelenti, hogy lehetőségem volt a vállalkozás fejlesztésére és nem csak a túl élésre hajtottam egész évben... Persze nagyon kevés pénzem van erre,amit az, akinek esze van, nem erre fordítana, de én nem az eszemről vagyok híres, így ismét ugrok egy fejest az ismeretlenbe és azt teszem, amit a szívem diktál:)

- Ebbe belefér egy műhely átalakítás is, ami már nagyon időszerű, ugyanis már kinőttem a mostanit, nagyon nehéz ott dolgozni, pedig festek rendesen, még mindig nem sikerült megunnom:)

- A webshopot is el kellene indítanom, hisz volna mit a netre pakolni, azonban még mindig nem sikerült megszeretnem a gép előtt üldögélnem (ezt a posztot is 1 órája írom), ezért még egyenlőre viszketek a gondolattól is, de meg kell tennem ezt a lépést, mert szeretném, ha az AgnesSdesign egy olyan márka lehetne, ami azért népszerű mert a vásárlók látnák, hogy minden darab szeretettel készült, egyedi, minőségi és praktikus.

- Szakmailag is szeretnék fejlődni, így szeretnék több WS-re eljutni, de tartani is tervezek, illetve megfogalmazódott bennem egy olyan gondolat is, hogy a későbbiekben szívesen lennék Pentartos dekupázs oktató, de persze még nem vagyok ilyen szinten:)

- Ebben az évben sem szeretnék már sokat pultozni, már nem való nekem, ezért remélem, hogy leszek olyan szerencsés, hogy mindig lesz mellettem legalább 1-1 cuki nőszemély, aki besegít nekem és én  a festésre és a programokra koncentrálhatok, mert ezek azok a területek, amin igazán jó vagyok:)

- Ebben az évben már bizonyosan lesz fizetésem és bár januárban még ez nem tűnik kivitelezhetőnek, de már nem tűröm tovább az ingyen munkát, magamat is meg kellene fizetni (vállalkozói alapszabály), nem akarok tovább azért dolgozni, hogy a vállalkozásomból mindenkinek jusson valami, csak nekem ne...

- Minőségi változásokat szeretnék a kínálatunkban is, így például már pékárú is kapható nálunk, illetve mennyei kézműves szörpök, lekvárok, de reméljük, hogy még több olyan terméket tudunk majd kínálni, ami képvisel egyfajta minőséget, azon túl, amit már megszoktak tőlünk.

Szóval nem tervezek unatkozni ebben az évben is és izgatottan várom 2019 kihívásait! Azt remélem, hogy lesz olyan jó, mint az előző volt, de persze jobb is lehet, engem tényleg nem zavar a hedonista életmód:)

Kívánom, hogy 2019 legyen a TI/MI/Én évem és történjen sok olyan boldog élmény, ami kapaszkodó lehet, ha néha jön a vihar!!!

Szeretlek titeket, köszönöm, hogy követtek/szeretitek a munkásságom és mellettem vagytok a nehezebb pillanatokban is! Nagyon hálás vagyok a körülöttem lévő emberekért, imádom a gyermekeimet, az egészségünket, az akaratomat és azt, hogy mindig fel tudok állni, ez maradjon már mindig így, maradjunk együtt mindig:)

Písz end láv, helló 2019, legyél a megvalósult álmok éve!!!

Helló 2018!

Manapság nagyon ritkán írok blogot, de az év elején szeretek erre időt szánni, mert egyszerűen fontosnak tartom, hogy számot vessek magammal és ezzel talán inspiráljak másokat is erre, mert akár hisztitek akár nem, igenis ereje van a szavaknak! Írd le, mondd ki hangosan és kérésed meghallgattatik…

Pár éve kezdtem el leírni, hogy milyen célokat is tűzök ki magamnak az adott évre! Igyekszem olyanokat leírni, amikre van is esélyem, hogy megvalósítsam, tehát nem írok ilyeneket, hogy Brad Pittel, S-ses méretű ruhákban sétálgatok Kanadában és épp kiadták 3 könyvemet is, miközben  Malibun nézegetünk nyaralókat, mert hát tudjuk, hogy jobban szeretek enni, mint koplalni, így pedig a ruhaméret már nem lesz kisebb J  Inkább olyan célokat lövök be, ami könnyebbé teheti az életemet és lassú léptekben juttatnak el a legnagyobb céljaimig!  Amióta vállalkozó lettem, meg kellett tanulnom türelmesnek lenni és kivárni, mert hiába dolgozom halálra magam, a siker nem jön egyik-percről a másikra! (de kár) Tavalyi legfontosabb célom az volt, hogy megmentsem a Kedves Pöttyöst, amit már igencsak a bezárás ténye fenyegetett! Nagyon nehéz évem volt, nehezen indult, aztán meg annyi lett a munka, hogy gyakorlatilag kimerültem évvégére minden téren, de beigazolódott, hogy megéri tenni a céljainkért, mert eredményes évet zártam, nyugodtabban indult bizonyos szempontból az évem. Most újra itt a csúnya január, üres a bolt, megint izgulhatok, de hiszem és tudom, hogy az idén is ha beleadok mindent, akkor eljön majd az én-időm és talán egyszer majd az, amikor már nem kell mindig minden miatt aggódni/izgulni.

Az évet nagy elhatározásokkal kezdtem meg! Mivel a boltban számtalan munkám van és az otthoni feladatok nagy része is sokszor rám hárul, így úgy kellett döntenem, hogy az idén felárral vállalok egyedi megrendeléseket! Nem a legnyerőbb ötlet, hisz ezeket imádom a legjobban, de kétszer annyi idő/munka/stressz és néha pénz is egy-egy személyre szabott darabot összehozni, így már rég nem racionális ugyanannyiért adnom, mint a polcon lévőket. Nagyon nehéz két kiszolgálás között festeni (ezt a bejegyzést is órák alatt fogom összehozni) és igen nagy stressz, amikor valamit időre kell elkészítenem! De számomra tényleg ez az egyik legnagyobb örömforrás, ezért a jövőben mindent megfogok tenni azért, hogy ne kelljen lemondanom erről !

Ezért a legnagyobb célom ebben az évben azt elérni, hogy annyi vendégem legyen, hogy megengedhessem magamnak, hogy minden nap legyen valaki mellettem a pultban, hogy én az egyéb feladatokra tudjak koncentrálni! Tudom, ez mondjuk Pesten vagy Miskolcon nem is lenne kérdés, hisz a nagyvárosokban már megvan az a réteg, akinek igénye és ideje  van kávézókba járni, de nekem itt nagyon nehéz továbbra is, hisz városunkban már számtalan projekt fut a levegőben a turizmus megerősítésére, ezeknek évek alatt lesz csak eredménye, addig viszont nekem nagyon nehéz lesz kitartanom! Bár már egyre népszerűbbek vagyunk nagy örömömre, többet kell menedzselni a helyet, ezért…

Másik nagy célom, hogy tovább népszerűsítsem a Kedves Pöttyöst, hogy mondjuk Siófokról ide akarjanak jönni az emberek pihenniJ Mezőkövesden nagyon jók a lehetőségek a kikapcsolódásra és ez csak egyre jobb lesz, így remélem, hogy egyre többen akarnak majd ide jönni és persze kávézni/kézműves ajándékokat vásárolni a Kedves PöttyösbenJ

Az idén jó lenne technikailag is fejlődni picit… Igazi anti vagyok, a 10 éves lányom többet tud nálam, így rá kell feküdnöm a számítástechnikai újításokra és pl olyan bonyolult dolgokat megtanulni, mint képszerkesztés, facebook hirdetés, átutalás idegbaj nélkül és persze a filmek letöltése, hogy végre ne csak olyanokat nézzünk, ami tulajdonképpen csak a férjemnek érdekesJ

Jó lenne szebb fotókat posztolnom, mert tudom, hogy a körítés néha fontosabb, mint maga a tartalom! Látom, hogy a menő bloggerek egy reggeli kávéból készítenek magazinba illő képeket és kapják sorra a lájkokat! Pedig a lájkok szponzorokat hoznak, új munkákat, nagyobb projekteteket, így nekem is össze kellene szedni magam! Persze nekik lehet van idejük 1 teljes órát rászánni egyetlen képre, nekem nem nagyon, de azért igyekszem javítani a beállításokon!

Nagy szerelmem a lakberendezés és bár még nem érzem késznek magam, de az idén már legalább elméletben szeretnék picit elmélyedni a témában! Kislány korom óta a terek praktikus és szép elrendezése  a legkedveltebb tevékenységem, így pl.  amíg mások elbulizták a Diákhitelt, addig én, ami a tandíjamon felül maradt, azt kanapéra, lámpára, képekre költöttem és pakolgattam úgy, ahogy nekem tetszett. Most, hogy új házba költöztünk (az új az túlzás, van vagy 100 éves és nem is a miénk), két hónapja csak azon gondolkodom, hogy mit hová tegyek, hogy legyen egyedi és otthonos egyszerre és persze mindez úgy, hogy a család minden tagja jól érezze benne magát! Mivel már berendeztem egy Kedves Pöttyöst, segítettem a Goldhair egyedivé tételében, van némi tapasztalatom is, de ez még édes kevés ahhoz, hogy ezzel foglalkozhassak. El kell merülnöm az elméleti anyagokba, inspirálódnom kell és egyszer csak egy suliba is bemerek majd iratkozni!

De amíg ez megtörténik, addig még remélem lesz jó sok szülinapi zsúr/tábor/kézműves foglalkozás/workshop és egyéb rendezvény is a Kedves Pöttyösben, mert én nem csupán kézműves vagyok, de szervező is, imádom ezeket a munkákat, így keresni fogom a lehetőségeket! Szívesen működnék együtt másokkal is, így remélem lesz néhány megkeresésem is!

A pötyi blogját muszáj lesz fejlesztenem, teleírnom, de persze jó lenne néhány DIY projektről is beszámolni, de egyenlőre az írásra marad a legkevesebb időm, hisz ha itt végzek, akkor otthon folytatom a munkát… Jó lenne több én-idő ebben az évben, mert 2017 nagyon kimerített, rengeteget dolgoztam, próbáltam anyaként is helytállni, csak épp magamtól vontam meg szinte mindent! Egész évben 2 könyvet sikerült csak kiolvasnom!!! Tudom, másnak ennyit sem, de én imádok mások történeteibe belebújni, így tuti aktívabb könyvtárba járó leszek és kiolvasok egy csomó romantikus könyvet, addig sem gondolkodva, aggódva, stresszelve semmin!!!

Mivel most már van egy kis udvarunk, ahol kiélhetem magam, ezért tavasszal az a nagy terv, hogy a zsebkendőnyi területből kihozok valami praktikus, szép és hasznos területet! Mivel eddig is volt veteményesem a másodikon, ez most is lesz, csak végre az anyaföldön, hátha jobb termést eredményezve nekünk, de szeretnék ide is sok virágot ültetni, hogy kávézgatás közben legyen miben gyönyörködünk. Lesz majd kutyánk is, igazi vérebet nevelek majd belőle, mert szeretném, ha lenne a családban legalább egy valaki, aki hallgat rámJ persze ez nem így lesz, túl lágyszívű vagyok, de azért remélem jó fej lesz és illeni fog olaszos családunkba.

Az idén elkell engednem az egyik „gyermekem” kezét, ugyanis be kell látnom, hogy az egyesületemre már se időm, se energiám nem marad és sajnos a motivációm is oda lett úgy 3 évvel ezelőtt… Nekem ez egy nagyon fájdalmas döntés, hisz szuper volt a közösség vezetőjének/tagjának lenni és számtalan nagyszerű programot valósítottunk meg együtt, de amikor 7 napból néha összejön a 6 munkanap is, akkor az önkéntes munka a legutolsó feladat, ami az eszembe jut és nem is érzem, hogy hálás feladat lenne, mert ha a lelkem is kitettem, akkor sem sikerült néhány családnál többet aktivizálnunk. Sok szép emlék köt a kabócákhoz, azt hiszem életem végéig büszke leszek a létrehozására és az ott megvalósult programokra, de nem akarok csak névleg elnöke lenni valaminek... Ha már aktív tagja nem tudok lenni, akkor el kell engednem és még ha fájdalmas is, le kell zárnom életem eme csodálatos fejezetét...

Megfogadnám, hogy majd leadom a plusz 3 kilómat, többet főzök, egészségesebben táplálkozom, rendszeresen sportolok, kevesebbet fészbúkozok ésatöbbi, de inkább ezekben a pontokban csak igyekezni tudok, mert egyenlőre több terhet már nem bírok el, így pont ezekre nem igazán jut időm! De, ha megvalósul az első pontom (kívánságom), akkor többet fogok főzni, rendszeresen sportolok majd, egészségesebben táplálkozom, nem fészbúkozom többet, mint most és nyáron tuti jól mutatok majd a strandon, ahová legalább kétszer ki is fogok jutniJ

Jó lenne külföldre is eljutni, mert volt végre szerencsém belekóstolni a nem hazaiba és sajnos nagyon tetszett, amit láttam/tapasztaltam, még-még-még!!!!

Szeretnék többet otthon lenni és a lányaimra figyelni csak, hisz ők az értelmei mindennek, ezért a legfontosabb, hogy ez megvalósuljon. Minden más csak ajándék…

Kívánom magamnak, hogy legyünk mind egészségesek és csak annyi baj legyen, amit könnyű elviselni! Kívánom továbbá, hogy dolgozhassak annyit, amennyi csak jól esik, mert imádom a munkám, de kívánom, hogy legyen időm magamra és a családomra/barátaimra is bőven, mert nélkülük én sem lennék! Festeni, szervezni, berendezni, jót tenni, adni, szeretni, együttműködni, kedvesnek lenni, enni, napozni, nevetni, táncolni, utazni, főzni és fejlődni... Ennyi talán pont elég is lesz 2018-ra...

Te mit tervezel erre az évre? Van konkrét projekted vagy terveid? Ha nem is nagy dolgokat, de kisebb változásokat próbálj meg megtenni azért, hogy az életed teljesebb és boldogabb lehessen, hisz egy életünk van, ezt kell jól csinálni!!!!

Végül szeretném megosztani a Praktika Magazin Kreatív kedd sorozatában rólam szóló cikkét, ami tökéletes lezárása volt az előző évnek és kellő boldogságot és motivációt adott nekem erre az évre!

tt a KreatívKedd első alkotója: Árvai-Simonyi Ágnes. Fogadjátok szeretettel.
"Az első kérdésre a válaszom, hogy zokniból készítettem játékokat az első szülött lányomnak, aki nagy örömmel játszott ezekkel, bár a (nem létező) varró tehetségem megmutatta, hogy nem a tű lesz a fő eszköz a kezemben :)
Második lányunk megszületése után kezdtem el dekupázsolni és elég hamar eljutottam oda, hogy eladásra kezdtem el dolgozni és létrehoztam az AgnesSdesign oldalamat a facebookon. Tápszeres dobozokból kezdtem el sütis dobozokat készíteni, ezt követték a kaspók, majd az ékszeresek, kulcsosok. A gyed idő alatt teljesen beleszerettem ebbe a technikába, de a megélhetéshez ez kevés lett volna, így visszamentem a munkahelyemre dolgozni! Sajnos ott már nem volt szükség a munkámra, ezért karácsony előtt az utcára tettek és nekem ki kellett találni, hogy merre tovább! Nehéz időszak volt, hisz két kisgyermek mellett nem szerettem volna máshol munkát vállalni, vállalkozónak viszont nem tudtam magam elképzelni, mert nem hittem magamban. Aztán hosszas dilemma után végül a nehezebbik utat választottam és megnyitottam Mezőkövesden a Kedves Pöttyös Kézműves Kávézót! Itt belekóstoltam a bútorfestés és lakberendezés csodálatos világába is, hisz minden az én ötleteim alapján, sok-sok, soha meg nem hálálható baráti és családi segítséggel jött létre!
Ehhez hasonló bolttal nem találkoztam azelőtt és a vendégeinknek is nagyon tetszik egyedisége! Ez nem csupán egy vintage stílusú kávézó, hanem egy kézműves termékeket árusító bolt, nagymama receptjei alapján készült sütemények lelőhelye, műhely, ahol az általam készült ajándéktárgyak készülnek nagy szeretettel, gyermek programok helyszíne és közösségi tér, ahol helye van a szülinapi zsúroknak, előadásoknak, kis koncerteknek, összejöveteleknek. Bár szépen hangzik, mégis nagy fába vágtam a fejszémet, ugyanis nagyon lassan indult be a bolt, hisz városunkban nem alakult ki a kávézóba járás kultúrája, mindenki rohant a dolgára. Egy évvel ezelőtt még a bezárás lehetősége is felmerült, de nem bírtam megtenni, így ebben az évben még többet dolgoztam, új utakat kerestem, programokat szerveztem, mert hiszem, hogy ez a hely kell a városunkba, kell az embereknek! Látom, ahogy a rohanásból betérő emberek megállnak megcsodálni a tésztaszűrőből készült lámpát, ráismernek a nagymamájuk szekrényére és elcsodálkoznak, amikor megtudják, hogy nálunk minden kézzel készült! Most már közel 10 kézműves vállalkozás termékei találhatóak meg nálam, többségük helyi lakos, egyedi, minőségi kínálattal! Nem szerettem volna sznob helyet, hisz ilyen közegben én sem érzem jól magam, ezért mindent úgy alakítottam ki, hogy a kényelmet, otthonosságot, kedvességet sugalljon! Szerencsém van olyan tekintetben, sikerült olyan partnereket találnom, aki hittek bennem még akkor is, amikor én magam feladtam volna! A családom és a barátaim támogatása nélkül sehol nem lennék, de látom, hogy számukra is öröm a Pötyiben lenni, ahol kikapcsolódhatnak!
Az AgnesSdesign már lassan 5 éve működik és még mindig nagy szeretettel alkotok! Számomra ez nem munka, hanem terápia, öröm- és energiaforrás, egy csoda, amiben minden nap élhetek! A festés, dekupázs, antikolás által olyan dolgokat készíthetek, amit örömmel adok át!
A Kedves Pöttyös új embert formált belőlem, erősebb és céltudatosabb lettem és általa bebizonyosodhat, hogy a kemény munkának van igazi eredménye! Soha sehol nem kaptam ennyi jó szót és kedvességet és csak remélni tudom, hogy a vendégeink érzik, hogy minden nap teszünk azért a kolléganőmmel, Nórával, hogy jól érezzék magukat nálunk!
A nyitás óta a lakberendezés is felkerült a bakancslistámra és lehetőségem is volt a szomszédos vintage stílusú szépségszalon kialakításában részt venni, illetve jelenleg bérelt házunk átváltoztatásán dolgozom, ahová nem rég költöztünk.
Most a nagy karácsonyi hajtásban, ahol a festés/kiszolgálás (mert két kávéfőzés között készülnek a termékeim a pult végében) mellett még gyerekeknek is tartok foglalkozásokat, akkor amikor olyan fáradt vagyok már, hogy a legnagyobb vágyam a délig alvás, még akkor is azt érzem, hogy ez a legjobb dolog a családomon és gyermekeimen kívül, ami történhetett velem! Nem hittem magamban, de az élet rákényszerített, hogy küzdjek, mert az álmokért megéri küzdeni! Létrehozhattam egy olyan helyet, ahol az ember lelke megpihenhet és ez nagyon fontos a mai Világban!"

 

Helló 2017!

Mint minden évben, most is leülök picit átgondolni, leírni, hogy mit is szeretnék megvalósítani ebben az évben. Most picit könnyebb dolgom van, mert a gyerekek már nagyobbak és így talán nem lesz egy fél nap megírni a posztot, bár a szobájukból kiáramló csend is gyanús néha:)

Tavaly az volt a legfontosabb feladatom, hogy életben tartsam a Kedves Pöttyöst. Bevallom, nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz fenntartani egy vállalkozást és arra sem számítottam, hogy ilyen sok mélypontom lesz 2016-ban. Bár a visszajelzések nagyon jók voltak, rengeteg kedvességet kaptunk Nórával (ő a kis kolleginám, akit a legjobb dolog volt a tavalyi évben), de a számok inkább mínuszban mentek és ha picit jobb is lett, akkor garantáltan jött egy csekkecske, hogy nehogy megnyugodjak egy percre sem. Aki azt mondja, hogy a pénz nem boldogít, azza szívesen cseréltem volna az elmúlt 1 évben, ugyanis az anyagi terhek engem rendkívűl megterhelnek lelkileg és sokszor éreztem úgy, hogy feladom, mert én ezt nem bírom tovább elviselni! Mivel én inkább művészlélek vagyok, mint kőkemény vállalkozó, így általában minden rossz hírre letargiával reagáltam és bevallom, december elején már én is elhittem, hogy ezt nem szabad így folytatni tovább! Ki is írtam, hogy lehet, bezárunk, de aztán arra jutottam, hogy ha bezárok, akkor minden befektetett idő, energia és pénz az ablakon kidobott pénz, ha kinyitok, akkor viszont lesz még rá esélyem, hogy sikeressé tegyem a Pöttyöst. Így pár nap múlva nyitok újra, de tele vagyok izgalommal, hogy vajon mennyire lesz most nehéz az év első fele?! Nagyon oda kell figyelnem a kiadásaimra, miközben ki kell találnom, hogy mivel bővítsem még a bolt kínálatát, ami bevonza majd a vevőket és ami nem jár nagy anyagi teherrel. Azt is elkell érnem, hogy a kávézó magától is működjön, ne csak úgy, ha bohóc orral parádézok, mert bár ez egy kultúr kávézó, sok programmal, de nem kell feltétlenül belehülyülnöm az állandó szervezésbe, a vendégeknek egy átlagos napon is be kell jönniük egy finom kávéra vagy süteményre. Egy idő után azt szeretném elérni, hogy több időt tölthessek a festésbe mélyedve, miközben a kávézóban élet van, hagzavarral. 

Ebben az évben többet fogok dolgozni és megpróbálok segítséget is kérni marketing területen, mert bár szeretek a saját fejem után menni, néha egy külső szemlélő egészen új ötleteket hozhat be, amelyek fejlesztőleg hathatnak. Az AgnesSdesign továbbra is kiemelt helyen van az életemben, így sokat fogok festeni azért, hogy egyre többen megismerjék az országban!

De ami a legfontosabb nekem, hogy mindenzt úgy szeretném elérni, hogy a családom csak annyira "lássa kárát", mint más dolgozó édesanyák esetében. Nekem a családom a legfontosabb és nincs az a munka, ami miatt hanyagolnám őket!!! A férjemmel és a nagyszülőkkel, barátokkal közösen már nagyon jól letudjuk koordinálni a hézköznapok rohanását, a hétvégékre meg továbbra is megpróbálok élményeket szervezni a gyerekeknek. Bár ez egy nagyon nehéz év volt, de minket nagyon összekovácsolt és azt hiszem sikerült családként úgy funkcionálnunk, ahol anya és apa ugyanannyi terhet cipel a vállán, miközben a gyerekeket két szülő neveli egyszerre. Az én férjem nagyon sokat megtett értünk és azt hiszem végre felnőtt, jó apja a lányoknak, ezért nagyon hálás vagyok neki! Költözni nagy valószínűséggel az idén sem fogunk sajnos, de a nagyszúlőknél valamilyen formában ott az udvar/kert élménye és persze az idén is lesz a folyóson mini-kertünk, mert továbbra is fontos, hogy megértsék a lányok, az étel milyen sok munka által kerül az asztalra. Már egyre önállóbbak, ami tágítja a lehetőségeinket velük, már élmény együtt moziba menni vagy beülni egy étterembe, így remélem a kamaszkor kitörése előtt még sok kellemes élményünk lesz együtt:)

És jöjjenek a tervek, amelyek vezérfonalai lesznek az évnek és segítenek majd, ha elakadnék.

Feladataim 2017-ben:

- az AgnesSdesign ismertebbé tétele országos szinten, mert bár egyre több a dekupázsos, én hiszek a munkám egyediségében és remélem a vevők is látják, hogy mennyi szeretettel készülnek a munkáim! Ezért indulni szeretnék pályázatokon, kooperálni másokkal, közös projekteket létrehozni, nyereményjátékokat indítani és ahol csak lehet, megjelenni a munkáimmal az online térben. 

- szeretném kiterjeszteni az online világomat és elérni, hogy a megrendeléseim felét már valami jóképű futárfiú vigye  házhoz:) Ezért többet foglalkozom majd a Meskán lévő boltommal, a blogjaimmal és egy idő után talán egy saját webáruházzal is vagy a bolthely.hu-n elindított kis boltocskával. Ostorozzatok majd nyugodtan a kérésekkel, állok elébe a feladatoknak!

- szeretnék kész termékek mellett alapanyagokat is forgalmazni, ezért biztosan keresni fogom majd a lehetőségeket, hogy találjak olyan asztalosokat, lézergravírozókat, akikkel közösen egyedi alapokat hozhatunk létre. Ez nem lesz könnyű feladat, de megpróbálom, hátha:)

- ebben az évben is célom bővíteni a kínálatomat és egyedi, szeretettel készült ajándékokat létrehozni.

- idén is nagy hangsúlyt fektetek majd az önfejlesztésre, ezért már most januárban megyek tanfolyamra, de persze én magam is tervezek workshopokat tartani, bár nem annyit, mint tavaly!

- 2016-ban a bútorfestés elég nagy szerepet kapott az életemben Katinak hála és emiatt is már érkezett is felkérés egy-két bútor átalakítására. Bár szerintem ez egy nehéz munka, de élvezem a kihívásokat és imádom, amikor már kész van egy-egy darab, de az biztos, hogy csak annyit vállalok, amennyi jól esik, mert ebben azért alaposan ki lehet merülni, főleg,  ha mellette még millió dolgod van...

- a Kedves Pöttyösnél el kell készítenem egy éves marketingtervet, mert sajnos még mindig vannak a városban olyanok, akik nem tudnak a kávézóról... Meg kell keresnem a helyi szállodákat, turista célpontokat is, mert látom, hogy a városunkban érkező embereknek mennyire tetszik a hely és milyen élmény számukra nálunk lenni.

- bővítenem kell a kínálatot, de előtte ki kell találnom, hogy mi lehet még az a plusz, ami miatt bejönnek hozzánk. Tudom, hogy ha lehetne nálunk enni, akkor nőne a forgalmam, de nekem ehhez se pénzem, se tudásom nincsen, így gondolkodom, közvéleménykutatok majd tovább, hogy milyen irányban fejlesszünk. 

- célom, hogy még több program legyen nálunk! Ennek érdekében én magam is szervezek majd jónéhányat, de szeretném, ha a Kedves Pöttyös családi/baráti/üzleti összejövetelek helyszíne lehetne, így ezt megfelelően kommunikálni kell majd, hogy tudjanak róla, nálunk van egy hangulatos kis kuckó a felső szinten, ahol órákat lehet úgy eltölteni, hogy észre sem veszed az idő múlását...

- nagyon fontos, hogy elérjem, hogy végre nekem is legyen fizetésem, miközben Nórával a jövőben is együtt dolgozhatunk! Ragaszkodom hozzá, mert nagyon jó ember, akiben megbízok és akivel jó együtt dolgozni, de ehhez az kell, hogy többen legyenek a kávézóba, több termék fogyjon!

- bár sem időm, se pénzem jótékonykodni, mégis szeretnék többet segíteni az embereknek, mert alapvetően Terézanyus vagyok, aki akkor boldog, ha mások is azok. Remélem megtalálom a módját, hogy segítsek ott, ahol kell és tudok majd egy kis boldogságot, kedvességet hozni  az emberek életlbe !

- az idén is célom a könyv írás, de mivel bőven lesz feladatom, erre kis esélyt látok, de azért nálam lesz a laptopom, hátha lesz idő néha egy-egy fejezetre:) 

- Magammal kapcsolatban célom, hogy mindig annyit és úgy csináljak, amitől még boldog vagyok és nem érzem tehernek! Nagyon fontos, hogy egészségesek maradjunk, ezért próbálkozom ennek a körülményeit megteremteni! Hedonista vagyok, ezért szeretnék sokat olvasni, írni, sütni-főzni, futni, angilul tanulni, a családommal/barátaimmal együtt lenni, kirándulni és óriási vágyam az idén külföldre is eljutni, mert abban még nem nagyon volt részem, pedig nagy vágyam utazni! Szeretném kizárni az életemből a rosszindulatú pletykákat és azokat, akik csak a bukásomra vágynak, mert ezek nagyon felzaklatnak:( Szerencsémre nagyon sok kedves, jó ember vesz körül és megpróbálok én is egy biztos kedves pont lenni az életükben! Remélem sikerül és azt is, hogy ez az év minden szempontból jobb lesz, mint az előző és sikerül a Kedves Pöttyöst és az AgnesSdesignt kitörölhetetlenül az emberek szívébe lopni! 

Szeretném, ha a kávézó egy nyűzsgő hellyé változhatna és azt is, hogy a termékeim fogyjanak a polcokról, miközben a lányaimnak is tudok majd jó anyukájuk lenni, a férjemnek jó felesége, a családomnak egy biztos támasz és a barátaimnak a vidám pillanatok okozója! 

Sok a feladat és a legnehezebb az önmagamban lévő csaták legyőzése lesz, de amíg van, aki fogja a kezem, addig nem lehet nagy baj:)

Tervezzetek ti, legyetek szabadabbak, boldogabbak, kedvesebbek ebben az évben, mert a csatákat csak szeretettel lehet legyőzni!!! Szeresd önmagad, szeress másokat és a ha jó dolgokra koncentrálsz, az életed is szebb lesz:)

Vintage rózsás doboz

Ha nem sejtenétek már, ez a doboz is a Kati szépség szalonjába készült. Nem, nem ő az egyetlen megrendelőm szerencsére, csak valahogy ő mindig különleges darabokat kért tőlem, így ezen a pályázaton szívesebben indulok a neki készült munkákkal.

Ezt a nagyobb dobozt a hajcsavaróinak kérte, ami számomra elképzelhetetlen, mert az enyémek a szekrényben hevernek össze-vissza, de ő különleges szalonra vágyott, így kihoztam magamból a legtöbbet.

Először a doboz alját kentem le feketével, majd itt-ott repesztővel megbolondítottam. Száradás után az aljára a pentart dekor soft vintage rózsaszínje került, figyelve a repedésekre, felül pedig a fehér és a rózsaszín színek váltakoznak. A közepére rózsákat dekupázsoltam, az elejére pedig gessoval és stencillel szintén rózsa mintát tettem. Száradás után antik arany pasztával kihúztam az éleket, majd lakkoztam az egészet. Végül dekor matricákkal szépítettem tovább, hogy paszoljon a Gold hair stílusához. Nagyon szép dísze lett a szalonnak és igazán jól mutat a szintén általunk festett fésülködőasztalon.

Vintage bőrönd asztal

Bőrönd asztal? Mi van???

Mert az oké, hogy vintage, azt értitek. Meg külön-külön az asztal és a bőrönd is értelmezhető…

De mit jelentenek így együtt?

Bevallom, erre is Kati vett rá… Talált a neten egy képet, amin egy bőröndből készítettek asztal, így biztosítva a tárolás és újrahasznosítás lehetőségét. Szerette volna, de nem tudtuk, hogy mire lehetne használni, ezért kitaláltuk, hogy legyen majd ebben a gyerekeknek a színes ceruza, papírok stb.

Talált is egy szuper kis bőröndöt, meg egy embert, aki ebből 4 láb segítségével és egy fadeszkával asztalt készített, aztán kb. 1 hónapig nézegettem ezt a kis csodát!

Olyan szép színei voltak, ehhez sem mertem hozzá kezdeni természetesen. Gondoltam, majd biztos elrontom, nagy feladat ez, nem vagyok még kész, hogy ilyeneknek neki essek. Aztán a fésülködő asztalok, tükrök, kis szekrények festése után Kati már nagyon türelmetlen volt és egy adag somlóival próbált lekenyerezni, hogy essek már végre neki a munkának. És pont. Szóval bár a somlóit nem kívántam, nagy duzzogva neki estem ennek is.

Először Pentart alapozóval alapoztam fehérre a bőrönd tetejét, majd Pentart dekupázs ragasztóval felvittem a rizspapírt, aminek a széleit picit megtépegettem. Utána elkezdtem a country kékkel, fehérrel, szürkével szivacsecsetek segítségével összefesteni a széleket, színeket. Nem volt kis feladat, de amikor kész lett, üresnek éreztem. Közben Kati kitalálta, hogy a bőrönd alsó része igenisderögtön legyen fehér, így kellett számomra, hogy ez a szín visszaköszönjön, így stencilezni kezdtem az alapozó festékkel. Aztán az alját lekentem fehérre és dekuztam rá két rózsaszín rózsát, ami a szalonban több helyen is visszaköszön.  Amikor minden kész lett, akkor az arany antikoló pasztával áthúzogattam több helyen, Kati pedig a csatjait lefújta arany spray festékkel. A lábait ős festette és repesztette. Először Pantart barnával lekente, majd néhol átkente repesztővel, végül ment rá a country kék. Mikor minden kész volt, lelakkoztuk bútorlakkal és természetesen szerelmetesen csodáltuk és fotózgattuk.

Hát mit mondjak, jót tett neki a festés, nagyon csínos lett! Azóta is ott van a szalonban, tele ceruzákkal és papírokkal és akárhányszor bemegyek, mindig megsimogatom picit és köszönök neki, hisz „ő” is hozzájárult egy picit a személyiségem fejlődéséhez.

Azóta is hálás vagyok Katinak a feladatokért, amiket tőle kaptam, mert bár nem volt egyszerű, sokszor talán sok is volt, de a végeredmény mindig megdobogtatja a szívemet! Általa rengeteget fejlődtem és azt hiszem, ha legközelebb megbolondulok és elvállalok egy ilyen nagy munkát, azt csakis vele együtt dolgozva teszem meg, mert ő sokkal bátrabb nálam és nem hagyja, hogy visszatáncoljak, ha megijedek valamitől.

 

A Gold Hair lépcső titka

A Gold hair lépcső titka

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű, szőke, fodrász hercegkisasszony, aki felkereste a Kedves Pöttyös festő boszit és megbízta azzal, hogy leendő szépség szalonját varázsolja vintage stílusú, lelket is szépítő csoda kastéllyá.

A kis boszi bátortalan volt, nem tudta, hogy mire lehet képes, de a fodrász hercegkisasszony addig-addig „cseszegette”, míg végül ecsetet ragadott és ketten neki vágtak a kalandnak, hogy a végére a környéken egyedülálló szalon születhessen. Készült ide egy csoda lépcső, amilyet nem látott míg a Világ és amire a kis boszi a legbüszkébb eddigi alkotómunkássága során, hisz sosem gondolta volna, hogy egyszer ismeretlen varázsszerekkel megküzdve,  képes lesz létre hozni egy szemet gyönyörködtető különlegességet.

A mesénkben Kati a fodrász, aki megkért, hogy segítsek neki bútorokat festeni, átalakítani, mert beleszeretett a Kedves Pöttyös Kézműves Kávézó hangulatába, ami az én kis világomat tükrözi, én pedig Ágica vagyok a Kedves Pöttyös festő boszi.

Számomra nagyon fontos az újrahasznosítás, ezért örültem a felkérésnek, hogy régi bútorokat varázsoljunk újjá, bár ebben az esetben a lépcső vadi új volt, külön ide készítették. Ezért sem akartam hozzányúlni, mert annyira szép volt natúran is, hogy egyszerűen féltem ecsettel hozzáérni! Már mindenkit megkértem, hogy győzzük meg Katit, hogy ne fessük, de nem lehetett meggyőzni! Egy borús hétfői napon kezdtük lekenni Bondex fehér festékkel, ami nagyon sűrű volt, nehéz volt vele dolgozni, lassan haladtunk. Közben én elkezdtem kísérletezni a waxával, hisz egyáltalán nem ismertem ezt a terméket, nem is tudtam hogy fogjak neki és mérges is voltam, hogy majd én rontom el ezt a szép asztalos munkát. Aztán két nap múlva megjelentem és neki estem a Bondex arany waxával és a Pentart antik- és sima arany pasztájával, mert az előbbi túl sötét volt, az utóbbiak pedig adtak egy kis játékosságot a fa erezetébe mélyedő színeknek. A sűrű paszták felviteléhez nagyfejű szivacsecsetet használtam, amivel csak húzogattam a lépcső erezetébe az anyagot, arra figyelve, hogy ne nyomjam el teljesen a fehér színt. Miközben én játszottam a színekkel és anyagokkal, Kati már a szalvétákat és stencileket nézegette, hogy a lépcső legyen még inkább különleges, egyedi! Én természetesen legalább százszor nemet mondtam a feladatra, de egyszer csak azon kaptam magam, hogy fekszem a lépcsőn és dekupázsolok, stencilezek. A szalvétákat tudtam folytatólagosan tenni, Pentart dekuragasztót használva, a stencilezéshez pedig stencil ecsetet, erősebb, műanyag stencilt és antik arany pasztát használtam. Emiatt nagyon izgultam, mert ez a leggyengébb számom a porondon, de szerencsére ezzel a pasztával még nem hibáztam, mert jó sűrű!

A mai napig nem tudom, hogy hogy tudott rávenni erre a feladatra, de azt hiszem ez az a munkám, amire a legbüszkébb vagyok, hisz nem csak az eredmény lett lenyűgöző, de önmagamat is sikerül legyőzni festés közben. A végén a fodrász lányok (kiegészülve Mónikával) több rétegben lakkozták és Kati az általam üresen hagyott fokokat mégis inkább ledekupázsolta, stencilezte, így a munka 3 elvetemült nő közös munkájának eredménye lett!

Bevallom, úgy simán, natúr színben is szép volt. lakkozhattuk volna és még akkor is szép! De így, hogy minden bátorságunkat összeszedve lefestettük, egy nagyon különleges, egyedi és mesébe illő lépcsőt varázsoltunk egy vintage stílusú szépségszalonba!

3 hónapja csodálják a vendégek, de használatnak még nyoma sincs.

Az akkoriban utat törő Bondex termékek nálunk csillagos ötösre vizsgáztak, a pentárt pasztái pedig ismét bebizonyították, hogy mennyire feldobják az unalmas színeket. Büszke vagyok erre a munkámra, sokat fejlődtem általa.